Jean-Claude Mourlevat : Földlakó ~ Freya





Eredeti cím: Terrienne
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 320
Fordító: Burján Mónika
ISBN: 9789632455693


Fülszöveg:

Anna Collodi a nővérét keresi. A nővérét, aki egy éve, az esküvője másnapján tűnt el nyomtalanul. Egy napon zavaros üzenetet kap a rádión keresztül: Gabrielle él és segítséget kér. Anna a keresésére indul, s egy jelentéktelennek látszó mezei úton a „másik oldalra” jut. Egy dermesztően üres világban találja magát, amelyből hiányzik minden emberség, ahol nincs napsütés és eső, nevetés és sírás, zene és ének, nincsenek ízek, illatok, színek, ahol az emberek egykedvűek és érzéketlenek. Hogy kiszabadítsa nővérét és hazavigye onnan, ahonnan még soha senki nem tért vissza, Anna élete kockáztatásával a végsőkig elmegy. Küzdelmes kalandja során önzetlen segítői is akadnak, megismeri a szerelmet és felfedezi önmagát – a földlakót.



Föld… 
Milyen szép is ez a név. Rövid, könnyű kimondani. 
Az otthona.."


Véleményem:

Csodás volt, imádtam!
Nagyon jó könyv volt, tetszett a mélysége, tetszett a felépítése, érdekes volt a világ, amelybe Anna kényszerült menni, hogy megmenthesse a nővérét Gabrielle-t.
Először, amikor elolvastam a fülszöveget és a címet, azt hittem, valami földönkívüli rablásról lesz benne szó. Hát, részben tévedtem, de nagyon kellemesen csalódtam. Igazán izgalmas volt, a témáját nézve se olvastam még hasonlót. Persze voltak "hibái", hisz semmi se lehet tökéletes. Engem az zavart kicsit, hogy az eleje vontatott lett, a vége pedig nagyon összecsapott számomra, az író átrohant az egészen, mintha megunta volna a könyv megírását, ezért gyorsan túlesett a fő eseményen, pedig meg lehetett volna ezt jobban oldani, de mindezek ellenére tényleg nagyon tetszett a könyv.
A főszereplő lány személye érdekes volt, de engem Torkensen karaktere fogott meg, 




Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik az egyszerűen íródott történeteket és akik szeretik a sci-fi/fantasy világszemléletet.

Egy fiatal fiú, egy hibrid ült benne. Katonanövendék öltözete és a légzéstől kissé nyitott ajkai semmi kétséget nem hagytak efelől. Nem ismerte. Bizonyára egy másik laktanyáról, egy másik városból érkezett. Bárgyúnak találta az arcát szánalmas holtsápadt színével és a szájából vékony csíkban csorgó nyállal. De hát neki, Torkensennek, nem pontosan ugyanilyen a feje? Ez az észrevétel elgondolkodtatta. Ha így áll a helyzet, nem csoda, hogy nem tudta levenni a lábáról a földi nőt az estrellasi pályaudvar peronján! 
„Gyönyörű szemed van, ugye tudod…” 
„Igen, neked meg fura fejed…”


Pontszám: 
Kedvenc szereplő: Mindenkit szerettem, bár a kedvencem Torkensen volt

Utált szereplő: Nem volt
Borító: 5/5




Bejegyzést írta:



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése