Eredeti cím: The Drowning
Kiadó: Agave
Oldalszám: 232
Fordító: Török Krisztina
ISBN: 9786155442445
Fülszöveg:
Mi történik, ha valami szörnyű dolgot követtél el, de nem
emlékszel rá?
Mi történik, ha nem tudod, hogyan hozhatnád rendbe az életed?
Amikor Carl kinyitja a szemét egy jéghideg tó partján, bátyjára éppen
rácipzárazzák a hullazsákot. Carl kétségbeesetten kutat az emlékezetében: mi
történhetett a vízben? Ám akármilyen kitartóan próbálkozik, semmire sem
emlékszik. Aztán a mentőben az ismerősnek tűnő, gyönyörű lány rémülten
sikoltozni kezd, amint megpillantja. Carl érzi, hogy a lánnyal együtt talán
kideríthetik az igazságot, még mielőtt az szökőárként zúdul rájuk.
Történet:
Nagy vonalakban a történet arról szól, hogy Carl bátyja
megfulladt, de pontosan nem tudni hogyan, Carl nem emlékszik semmire sem.
Carl miután kijön, a kórházból nem ismer rá senkire, nem tudja,
hol van és, hogy hová tartozik.
Zavarodottságát néhány emlékfoszlány veszi át lassan, kezdenek
derengeni dolgok. Emlékezni kezd egy lányra akit Neisha-nak hívnak és a bátyja
barátnője volt. Felkeresi őt, hogy segítsen neki tisztázni a dolgokat és
egészítse ki a hiányzó emlékeket. Legnagyobb meglepetésére Neisha nem túl boldog
a látogatástól, kiabál és elzavarja Carlt.
Utána Neisha mégis felkeresi Carlt azzal, hogy megköszönje azt, hogy
megmentette az életét.
Véleményem:
Nagyon rég nem olvastam ennyire jó könyvet, egy nap alatt be is
faltam az egészet.
Az első pár lapnál még úgy voltam vele, hogy unalmas lesz a könyv,
de nem! Sokat sem kellett várni rá, hogy beinduljon a történet és szép nagy
keretet adjon.
A hangulata nagyon tetszett, meg az, hogy nem volt minden
kiszámítható nagyon jó fordulatok voltak benne. Például nagyon sokáig nem lehet
tudni hogyan halt meg Carl bátyja és, hogy mi történt, valójában mert a
történet eltereli a gondolatot a helyes megfejtésről.
Igazán nyomasztó történet volt, mert Carl bátyja folyamatosan
kísérti a fiút, ami még jobban összezavarja az eseményeket. A valóság és a kitaláció
pedig jól keveredik, nehéz eldönteni, hogy mi a valóság és mi csak Carl
képzelgése.
Összességében a könyv eleje elég unalmasnak indult, de amint
pörögni kezdtek az események úgy szerettem bele a történetbe. Elég kidolgozott volt,
új történetet hozott el és letehetetlen volt.
És akkor most a történet negatív része: a végkifejlett.
Nagyon alaposan el lett rontva a történet vége. Amiért baromira haragszom,
mivel ha egy jó befejezést írt volna az író, akkor egész lenne a történet. Ennek
így nem lehet vége!
Amilyen jó volt a történet olyan rossz volt a befejezés. Így nem
kerek a sztori mivel egy csettintésre minden jó lesz és happy…olyan mintha
kihagyott volna belőle valamit az írónő.
Kedvenc szereplő: Carl
Borító: Szép
Egy ideje szemeztem vele, de most, hogy olvastam a véleményedet már biztos, hogy bekerült a következő 5 könyv közé.... :)
VálaszTörlés